* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
| 3.43 MB | |
| 2025-11-10 13:31:40 | |
 | |||||||
Nyilvános  7 | 17 | 1997. november 18. | Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése soron kívüli ülés Határozatok: 363/1997-tól 365/1997-ig Napirendi pontok: 1.) Előterjesztés az Alfától az Omegáig Kft és az Önkormányzat közötti földterületcseréről Előadó: Tüttő István polgármester 2.) Megbízási szerződés gazdasági szakvélemény készítésére Előadó: Tüttő István polgármester 3.) Javaslat a Vásárcsarnok üzemeltetésére Előadó: Kámán László az Ingatlankezelési Intézmény vezetője 4.) Tájékoztató a Vásárcsarnok üzlettulajdonosainak fórumáról Előadó: Tüttő István polgármester A következő szöveg a dokumentumból keletkezett automata szövegfelsimertetés segítségével: 1-30/1997. NAGYKANIZSA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK JEGYZŐKÖNYVE az 1997. november 18-i soron kívüli üléséről Határozatok: 363/1997-tól 365/1997-ig JEGYZŐKÖNYV Készült Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 1997. november 18-án (kedd) 13.00 órakor tartott soron kívüli üléséről. Az ülés helye: a Hevesi Sándor Művelődési Központ kamaraterme (Nagykanizsa, Széchenyi tér 5-7.) Jelen vannak: Balogh György, Balogh Tibor, Dr. Bárányi Enikő, Béres Márton, Bicsák Miklós, Dr. Csákai Iván, Ferenczy Zoltán, Dr. Fodor Csaba, Hajgató Sándor, Dr. Horváth György, Kalmár István, Kelemen Z. Pál, Dr. Kerekes József, Krémer József, Magyar József, Marton István, Mayer Ferenc, Őri Sándor, Palotás Tibor, Röst János, Tarnóczky Attila, Tüttő István, Zsoldos Ferenc képviselők. Tanácskozási joggal megjelent: Dr. Takács Anikó jegyző, Imre Béla, Szabó Lászlóné osztályvezetők, Kálócziné Éberling Márta irodavezető, Teleki László a Kisebbségi Önkormányzat elnöke. Meghívottak: Hári Tibor az Alfától az Omegáig Kft. jogtanácsosa, Lukács Ibolya a Kanizsa Újság szerkesztőségének vezetője, Marton Györgyi a Zalai Hírlap nagykanizsai szerkesztőségének vezetője, Fenyves Jenő vállalkozó. Tüttő István: Tisztelettel köszöntöm a soron kívüli ülés minden résztvevőjét, képviselőtársaimat, kedves vendégeinket, az apparátus megjelent vezetőit. Megállapítom, hogy a képviselőknek több mint a fele jelen van, ezért az ülés határozatképes, azt megnyitom. Az 1., 3., 4. napirendi pontok tárgyalására tett javaslatomat visszavonom. A törvény szerint a gazdálkodó szervezet vezetőjének a kötelessége, hogy a végelszámolás kezdő időpontját megelőző nappal a mérleget, az adóbevallást és az eredmény felosztása után a zárómérleget elkészítse és azt az adóhatóságnak, a végelszámolónak átadja a végelszámolás kezdő időpontjától számított harminc napon belül. Az önkormányzat határozatban kötelezte a polgármestert, hogy október 15-én taggyűlést tartson és jelentse be a végelszámolás és a jogutód nélküli megszüntetés kezdeményezését. A jogszabály kimondja, hogy a végelszámolás kezdetének időpontjától számított 30 napon belül kell leadni a zárómérleget. Október 15-én sor került az Alfától az Omegáig Kft taggyűlésére, ahol a taggyűlés kimondta, hogy az Alfától az Omegáig Kft-t 1997. november 15-i nappal jogutód nélkül megszünteti és elrendeli a végelszámolási eljárást. A 30/1990. számú taggyűlési határozat utasítja a kft. ügyvezetőjét, hogy a kft záróleltárát, mérlegét, adóbevallását és vagyonfelosztási javaslatát 1997. november 14-ig készítesse 2 el és azt a közgyűlésnek mutassa be. Ezeket a dokumentumokat a kft nem szolgáltatta be. Javaslom, hogy az 1. napirendi pont tárgyalására a november 25-i közgyűlésen kerüljön sor. A 2. napirendi pontot a mai napon kell megtárgyalni, mivel a telekkialakítás feltétele a rendezett tulajdonviszonyoknak. Kosztásra került egy "Ablak Zalára" cimű anyag, kérem hogy ezt is napirendi pontként tárgyaljuk meg. Tarnóczky Attila: Az SZMSZ szerint ezt a napirendet egy újabb soron kívüli ülésen kell megtárgyalni, mivel a meghívóban ez a téma nem szerepel. Tüttő István: Aki egyetért a 2. napirendi pont tárgyalásával, kérem szavzzon. A közgyűlés 20 szavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Tüttő István: Aki egyetért az 5. napirendi pont tárgyalásával, kérem szavazzon. A közgyűlés 20 szavazattal, 1 elfogadja. Tüttő István: Aki egyetért a 6. kérem szavazzon. tartózkodással a javaslatot napirendi pont tárgyalásával, A közgyűlés 21 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Tüttő István: Aki egyetért a 7. napirendi pont tárgyalásával, kérem szavazzon. A közgyűlés 21 szavazattal a javaslatot elfogadja és a következő napirendi pontokat tárgyalja: 1.) Előterjesztés az Alfától az Omegáig Kft és az Önkormányzat közötti földterületcseréről Előadó: Tüttő István polgármester 2.) Megbízási szerződés gazdasági szakvélemény készítésére Előadó: Tüttő István polgármester 3.) Javaslat a Vásárcsarnok üzemeltetésére Előadó: Kámán László az Ingatlankezelési Intézmény vezetője 4.) Tájékoztató a Vásárcsarnok üzlettulajdonosainak fórumáról Előadó: Tüttő István polgármester 3 TüttS István; Aki egyetért azzal, hogy Fenyves Jenő napirend előtt az élelmiszerpiaccal kapcsolatosan véleményt nyilvánítson, kérem szavazzon. A közgyűlés 12 szavazattal, 2 ellenszavazattal, 7 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Napirend előtt Fenyves Jen5: Jegyzőnőt szeretném tájékoztatni arról, hogy írtam egy levelet a Zala Megyei Közigazgatási Hivatal vezetőjének. "Alulírott Fenyves Jenő Nagykanizsa, Király u. 31/A. szám alatti nagykanizsai állampolgár azzal a kéréssel fordulok Önhöz, hogy szíveskedjen állást foglalni abban a kérdésben, hogy a nagykanizsai kosaras piac, amelyet Nagykanizsa város üzemeltet, mely napon kerül bezárásra. Erről a kérdésről két legutóbbi alkalommal 1997. október 7-én illetve november 4-én tárgyalt Nagykanizsa Város Közgyűlése. A közgyűlést figyelemmel kísérve számomra az derült ki, hogy ez év vége a kosaraspiac bezárásának határideje. A közgyűlés ezen határozatairól a város lakossága és a piac szereplői hivatalos tájékoztatást nem kaptak. Tudomásom szerint Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése rendeletet alkotott vásárok és piacok tartásáról, ezzel szemben határozattal szünteti meg a nagykanizsai kosaras piacot a fent említett közgyűléseken kijelölt időpont előtt. Tudomásom szerint állampolgárokra nézve az önkormányzat csak rendeletet alkothat. Mivel a piac egy egész település állampolgárait érinti, mind az árusokat, mind a vásárlókat, ezért a piac megszüntetése nem határozat által szabályozott intézkedés kell hogy legyen az önkormányzati törvény értelmében. Nem hivatalos értesülések alapján a sajtó szerint a kosaras piacot az önkormányzat november 23-i hétvégén jelenlegi helyén megszünteti. Ezért kérem államtitkár helyettes asszonyt ez ügyben sürgős állásfoglalást tegyen, illetve ha indokolt, hivatalból intézkedni szíveskedjen. Tudomásom szerint ha valamely üzletet bezárnak, az érvényben lévő kormányrendelet szerint harminc nappal előbb köteles a kereskedő vásárlóit és a jegyzőt értesíteni. Kérem állásfoglalását arról is, hogy ez a kötelezettség a város által üzemeltetett kosaras piac esetében is fennáll-e. Kérem szíveskedjen Nagykanizsa város állampolgárai érdekében soron kívül intézkedni a fentiekre vonatkozólag." Dr. Takács Anikó; A múlt héten nem tudtam személyesen Fenyves Jenő úrral beszélni a népszavazás előkészületei miatt. Egy alkalommal találkoztam személyesen vele, de nem voltam hajlandó négyszemközt beszélni vele, csakis az érintett szakosztály bevonásával. Tüttő István; A legfőbb probléma az, hogy a Vásárcsarnok nem tudja garantálni, hogy a kosaras piac ugyanolyan felételekkel működjön tovább, mint eddig. Megítélésem szerint olyan megoldásokat kell keresni, amely kifejezi az Önök érdekeit, de összhangban van a tulajdonosok és az önkormányzat érdekeivel is. 4 1.) Előterjesztés az Alfától az Omegáig Kft és az Önkormányzat közötti földterületcseréről Előadó: Tüttő István polgármester Palotás Tibor: Kérdezem az illetékest, hogy erre a földterületcserére miért volt szükség? TüttS István: A legutóbbi közgyűlésen felvetettem ezt a napirendi pontot, akkor Palotás úr elmondta, hogy nincs ilyen probléma. Később kiderült, hogy nem tisztázódott ez a kérdés. Kálócziné Éberling Márta: A Vásárcsarnok társasház formában fog üzemelni és a társasházat nem lehet úgy kialakitai, hogy a földterületnek és a felépítménynek a tulajdonviszonyai nem egyeznek meg. Amikor az Alfától az Omegáig Kft értékesítette a vállalkozók részére az üzleteket, illetőleg az ahhoz tartozó földterületeket, akkor önkormányzati tulajdonú földterületet adott el. Röst János: Egy korábbi közgyűlési határozat értelmében az Alfától az Omegáig Kft vezetőjének le kellett volna adni a beruházással kapcsolatos összes dokumentációt 1997. november 4-ig. Megtörtént-e ez az átadás? Marton István: Lehet-e építési engedélyt kiadni egy nem létező telekre? Miért nem volt ideje ezt a területcserét előterjeszteni a Közgyűlésnek? Megítélésem szerint az utolsó mondatban a "kérjük a tisztelt közgyűlést, hogy a mellékelt csereszerződést a fenti indokokra tekintettel szíveskedjen jóváhagyni" mondatba kerüljön be az "utólag jóváhagyni" kifejezés. TüttS István: Úgy tűnik, mintha az önkormányzat mulasztott volna. Sajnálatosnak tartom, hogy most derült ki, az ügy még nincs lerendezve. Amikor megpróbáltuk rendezni Palotás Tibor olyan tájékoztatást adott, hogy rendben van minden. Kelemen Z. Pál: A végelszámolással megszűnni a cég, így milyen céggel fogjuk a telekcserét végrehajtani. Palotás Tibor: Megítélésem szerint a polgármester úr tájékozatlan a telekügyekkel kapcsolatosan. 1992-től kezdve semmiféle telekalakítást nem lehetett volna csinálni, hiszen a kft-nek saját telkei voltak, amin jelzálogjog is szerepelt. Amikor az építési engedélyezési tervet elkészítettük, ahhoz készült telekalakítási terv a korábbi részletes rendezési terv alapján. Jóvá is hagyta az illetékes hatóság, de mielőtt benyújtásra került volna, ez év március 6-án szereztünk tudomást arról, hogy a telket megvásárolta egy vállallkozó. Akkor az a döntés született, hogy a részletes rendezési tervet módosítani kell, mely módosítást a közgyűlés el is fogadta ez év nyarán és ez alapján lehetett az új telekalakítási tervet elkészíteni. A terv része a beépítési százalékok biztosítása, amit az RRT meghatározott, ez alapján is készült egy telekalakítás, ami kb. 14 ezer m2 területet vont volna a Vásárcsarnok környezetébe. Kálócziné Éberling Márta közreműködésével el kellett készíteni 5 egy olyan telekalakítási tervet, ami a Vásárcsarnok területéhez a legkisebb területet rendeli. A kft. olyan szerződést kötött az üzlettársakkal, hogy minden üzlettér m2-hez két m2 földterületet adunk el. Ebből adódott, hogy legalább 10 ezer m2 földterületet kellett a Vásárcsarnokhoz rendelni. A múlt héten még meglévő és záradékolt telekalakítási terv 10.896 m2 területről szólt. Ezután Kálócziné Éberling Márta intézkedett arról, hogy ez a telek megnőjön azzal a területtel, amit a kft saját céljára akart megtartani. Utána kijelentették, hogy ezt a területet hozzá kell csatolni a Vásárcsarnok területéhez. Két nap alatt elkészült egy új területalakítási terv, záradékolva is lett, majd felvitték Zalaegerszegre, ahol nem értették miért volt erre szükség. Kalmár István: Az a döntés, hogy az a bizonyos út a Vásárcsarnok területénél maradjon-e vagy sem a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság ülésén született. Az út szervizútként készült és szervesen a csarnokhoz kapcsolódik. Tarnóczky Attila: Mikor szűnik meg az Alfától az Omegáig Kft? Marton István: Ha a zárómérleg készítésének határnapja november 14, akkor ezután nem lehet vele szerződést kötni. Itt mindeképpen utólagos legalizálásról van szó. Ebben az ügyben a hivatalnak sok többletmunkát kell végeznie. Bőven lett volna ideje a kft-nek, hogy ezek a munkarészek elkészüljenek. Tütto István: A dokumentációk nem kerültek maradéktalanul átadásra. Még mindig nincs tisztázva, hogy hány üzlet van eladva. Az ügyvezető úr kijelentette, hogy nem folytattak levelezést és szerződés sincs több a birtokában. Az építési napló, a tervezési napló a ZÁÉV által kivitelezett területen rendben van. Stahl György: Pontosan tudjuk, hogy milyen üzleteket adtunk el. A szerződések száma is növekedett, de levelezésre nem került sor. A számlákat, okmányokat a könyvelésben rögzítettük. Megrendelések, szerződéskötések voltak, de azok rendben vannak. Kiadtam a műszaki ellenőrnek azt az utasítást, hogy a különböző cégektől szedje be az építési naplókat és nyújtsa be az önkormányzathoz. Nem tudom, hogy ez a dolog maradéktalanul megtörtént-e még nem ellenőriztem. Gyakorlatilag bármilyen okmány és irat rendelkezésre áll. Az Alfától az Omegáig Kft nem szűnt meg 1997. november 14-ével. Kálócziné Éberling Márta: A kft akkor fog megszűnni, amikor a cégbíróság a cégjegyzékből törölni fogja. A kft ügyvezetőjének tevékenysége fog megszűnni a végelszámolás időpontjától és mint végelszámolóval lehet ezt követően szerződést kötni. Röst János: November 3-án sor került egy soron kívüli közgyűlésre, ahol pontokba voltak szedve az ügyvezető kötelezettségei. Lehetőségem volt arra, hogy megtekintsem az ügyiratokat, de a szerződések hiányosan voltak leadva. Az önkormányzat mindenféle információ hiányában szenved, ezért volt az a javaslatom, hogy miket kell leadni a kft vezetőjének. Javaslom a következőket: "Az Alfától az Omegáig kft vezetőjének hiánytalanul le kell adnia 6 a Vásárcsarnokkal kapcsolatos összes okmányt 1997. november 19. 12.00 óráig. Amennyiben erre nem kerül sor, úgy a polgármester saját hatáskörében intézkedjen az okiratok lefoglalásáról, szükség szerint hatósági intézkedés igénybevételével." Kérem a kft vezetőjét, nyilatkozzon arról, hogy hajlandó-e ezeknek az iratoknak az átadására, vagy kötelezzük ismételten azok leadására. TüttS István: Idéznék egy mondatot a taggyűlés jegyzőkönyvéből: "Tüttő István kéri az alábbi dokumentumokat: komplett levelezés, okiratok, engedélyek, számlák, építési napló másolatok, felmérési napló másolatok, jegyzőkönyvek, az egyeztetési műszaki-átadási, üzembehelyezési eljárásról, egy példány tervdokumentáció a főépületről a módosítások átvezetésével, a külső járulékos munkák egy komplex tervdokumentációja és az adásvételi szerződések az üzletrészekre." Marton István: Miért november 7-én került sor erre, amikor október 14-én közgyűlés volt ebben az ügyben? Ennek a kft-nek három ügyvezetője volt, a második ügyvezetőt Dr. Fodor Csabát közgyűlési döntés kötelezte, hogy számoljon be a munkájáról. Szerint a közgyűlés felelősségét is meg lehet állapítani ebben az ügyben. Egyébként nem lep meg, hogy nincs a hivatal birtokában egy érvényes üzleteladási lista. Kérem, hogy rendelje el a polgármester az eredeti dokumentumok hatósági lefoglalását a holnapi napon. Kalmár István: Javaslom a vita lezárását, mert a felszólalások nem kapcsolódnak a napirendhez. Tüttő István: Aki egyetért a vita lezárásával, kérem szavazzon. A közgyűlés 12 szavazattal, 6 ellenszavazattal, 3 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Tüttő István: Aki egyetért azzal, hogy a határozati javaslatban a "jóváhagyja" helyett "tudomásul veszi" szerepeljen, kérem szavazzon. A közgyűlés 19 szavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Tütt5 István: A gazdasági társaságok esetében a tulajdonosnak betekintési joga van a kft ügyeibe. Kérem Stahl György urat, hogy holnap reggel szolgáltassa be a hiányzó dokumentumokat. Kalmár István: Röst képviselő felvetését nem tartom megvalósíthatónak. Megítélésem szerint egy taggyűlési határozatot kell hozni, amelyet az ügyvezetőnek nem áll módjában kikerülnie. Dr. Takács Anikó: Mit ért Röst képviselő a hatósági lefoglalás alatt? Ilyet csak a bíróság rendelheti el. 7 Tarnóczky Attila: Nem kellene hetenként határozatot hozni arról, hogy Stahl György adja le a szükséges iratokat. Tütt5 István; Végelszámolásnál az ügyiratok folyamatosan érkeznek, kérem Stahl urat, hogy juttassa el a hivatalba a szükséges iratokat. Stahl György; Kérem, hogy hallgassák meg a jogtanácsos magyarázatát. A könyveléshez mellékelve van minden bizonylat, azt nem feltétlenül kell kiadnom, mert abba bárki beletekinthet. Hári Tibor: Előttem van az Alfától az Omegáig Kft-nek az október 15-i taggyűléséről készült jegyzőkönyvének kivonata, amely a végelszámolásról döntött. A cég 1997. november 15-vel szűnt meg, így november 14-től számít a 30 nap. Stahl György 1997. november 15-től nem ügyvezetője, hanem végelszámolója a társaságnak. A tagyyfilésnek egyetlen szerepe lesz az ügyben, hogy elfogadja a zárómérleget. Inenttől kezdve a végelszámoló teljes hatáskörrel és felelősséggel jár el. Krémer József; Polgármester úr legyen felhatalmazva arra, ha kell hatósági úton foglalja le az iratokat. Annak idején polgármester úr megbízásából a taggyűlést október 15-én megtartottam. Utána kértem információkat a Kft. ügyvezetőjétől, amelyet az írásos utasítás ellenére is megtagodott. Marton István; Semmi nemű garanciát nem látok arra, hogy újabb és újabb dokumentumok ne kerüljenek elő, vagy ne tűnjenek el. Őri Sándor; Kérdezem polgármester úrtól, hogy előfordult e az, hogy valamilyen iratot bekért és azt a volt ügyvezető megtagadta. TüttS István; Nem tagadta meg, az más kérdés, hogy nem állt rendelkezésére. Dr. Takács Anikó; Kérem Röst képviselőt vonja vissza javaslatát. Mert hatósági lefoglalásnak nincs helye. Röst János; Akkor szükség szerinti intézkedést kérek. Tütt5 István: Szavazzunk arról, hogy Stahl úr minden dokumentumot adjon át holnap délig. A közgyűlés 10 szavazattal, 5 ellenszavazattal, 3 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 363/1997. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a.) tudomásul veszi az Önkormányzat és az Alfától az Omegáig Kft. között létrejött a nagykanizsai 98 hrsz-ú ingatlan 1157 m2 területű önkormányzati és az Alfától az 8 Omegáig Kft. tulajdonát képező 77 hrsz-ú ingatlan 1157 m2 területű részének cseréjére vonatkozó mellékelt szerződést. b.) felkéri a polgármestert, hogy gondoskodjon arról, hogy Stahl György végelszámoló a Vásárcsarnokkal kapcsolatos dokumentumokat maradéktalanul adja át. Határidő: 19 97. november 19. Felelős : Tüttő István polgármester 2.) Megbízási szerződés gazdasági szakvélemény, készítésére Előadó: Tüttő István polgármester Marton István: Egyetértek a megbízási szerződés megkötésével a Pénzügyi Bizottság nevében is. Kalmár István: Nem tudom, hogy mit jelent a megbízási szerződés 1. pontja. Milyen jellegű szakvéleményre vagyunk kíváncsiak azok után, hogy a végelszámoló által elkészített zárómérleget, adóbevallást, záróleltárat a megbízott könyvizsgáló hitelesít. A szerződés 2. pontjával kapcsolatban, eltudom fogadni Marton képviselő érvelését, hogy egy érvényes közgyűlési döntés van arról, hogy a Pénzügyi Bizottságnak feladata az egész beruházási ügyletnek a kivizsgálása. Nem elsősorban gazdasági szakértőt kell ebben a témában meghallgatni, hanem műszaki, jogi szakértőket. Javaslom, hogy a szerződés 1. pontját hagyjuk el. Dr. Kerekes József: Az Ügyrendi-, Jogi és Közrendi Bizottság tegnap tárgyalta ezt a szerződést és egyetértett vele. Nekem akkor is fenntartásaim voltak. A gazdasági szakértő azt nézze meg, hogy vannak-e kiegyenlítetlen számlák. Marton képviselőt bízzuk meg azzal, hogy ezt figyelemmel kisérje. Marton István: Kérem, hogy csak a 2. pontot szavazzuk meg. Tüttő István: Palotás úr nem járult hozzá a taggyűlés megtartásához. Mindkét tulajdonos hozzájárulása szükséges a taggyűlés összehívásához, ezért egy emlékeztetőt vettünk fel. A vitát lezárom. Aki egyetért Kalmár képviselő javaslatával, mely szerint az szerződés 1. pontja maradjon ki, kérem szavazzon. A közgyűlés 15 szavazattal, 4 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Tüttő István: Aki a szerződés 2. pontjával egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 16 szavazattal, 3 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 9 364/1997. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a megbízási szerződést módosítással, a 2. pontban maghatározottakkal elfogadja. Felkéri a polgármestert a módosított megbízási szerződés aláírására. Határidő: 19 97. november 25. Felelős : Tüttő István polgármester 3.) Javaslat a Vásárcsarnok üzemeltetésére Előadó: Kámán László az Ingatlankezelési Intézmény vezetője Kámán László: Továbbra is fenntartjuk azon véleményünket, hogy alapító okirat nélkül üzemeltetni egy társasházat nem lehet. Hári ügyvéd úr ígéretet tett arra, hogy minél előbb el fogja készíteni. A magántulajdonosok 5 személyt választottak az intéző bizottságba és szeretném kérni az önkormányzatot hogy, mint tulajdonostárs egy-két tagot delegáljon. Ugyanez vonatkozik a számvizsgáló bizottságra is. A Vásárcsarnok üzemeltetésére vonatkozó költségelemzést elvégeztük. A magántulajdonosok vállalták, hogy két hónapra előre kifizetik ezt a költséget. Az önkormányzatnak a magántulajdonosokkal együtt minél előbb be kelle fizetni ezt az összeget. A magántulajdonosok/ azt szeretnék, hogy a nyitvatartási idő 20 és 21 órára módosuljon, ennek azonban akadályai vannak a takarítás miatt is. Palotás Tibor: Nem értem, hogy a Vásárcsarnok nyitvatartása miért ennek a napirendnek a keretében kerül megtárgyalásra. Kérem, hogy ezt vegyük ki az előterjesztésből. Az első oldal 2. bekezdése az adásvételi szerződéssel összhangban van-e? Az Alfától az Omegáig Kft-től az önkormányzat hány m2 területet vett meg ? Dr. Csákai Iván: Szeretném tudni, hogy a 762 m2 pontosan hol van? Furcsa, hogy az összes előterjesztésben körübelüli adatokat kapunk. Röst János: Jelenleg az önkormányzatnak mekkora a tulajdona és ez hol fekszik? Az előterjesztés 1. pontja úgy folytatódjon, hogy "..a zsírfogó aknák üzemeltetése, karbantartása az azt használó tulajdonosoknak a feladata..", a 2. pontnál az átmenteti működési időbeni szabályánál javaslom kivenni a határnapot. Az 5-ös pontnál a Vásárcsarnok irányításánál nincsen szabályozva, hogy kik hozzák a döntést és milyen arányban. Javaslom, hogy az intéző bizottság a tulajdoni hányadoknak megfelelően 50 % + 1 szavazattal hozza meg a döntéseit. A delegálás mindenképpen a tulajdoni hányad arányában kell, hogy megtörténjen. Deiszinger József: A közös tulajdonra is vonatkozik-e a 700 Ft/m2 ? 10 Marton István: Korábban az egyik vállalkozó elmondta, hogy szerinte rendeletet kell alkotni a piac működéséről. Szeretném kérdezni a jegyzőnőt, hogy kell-e rendeletet alkotni vagy sem. Döntenünk kellene végre arról, hogy mikor fog megnyílni a csarnok, mert ha erre még idén sor kerül, akkor módosítani kell a költségvetési rendeletünket. Magyar József: Az egyes anyagokban eltérő adatok szerepelnek a tulajdon nagyságával kapcsolatban, ezért jó lenne végre tisztázni a kérdést. Véleményem szerint a költségek is becsültek és nem a valóságot tükrözik. Szerencsésebbnek tartanám, ha a havi keretösszeget később határoznánk meg, mert így néhány probléma fel sem merülne. Javaslom, hogy minden olyan területet pályáztassunk meg, ahol erre van lehetőség, mert akkor közelebb jutnánk a valós költségekhez. Véleményem szerint a vásárcsarnok üzemeltetését teljesen más alapokra kellene helyezni, mint ami a kiadott anyagban szerepel. Kalmár István: Úgy gondolom, hogy ha a számok nem is pontosak, a nagyságrendeket mégis érzékeltetik. A tartozásátvállalás feltételez egy alapos kimutatást arról, hogy milyen összegű követelései vannak a társaságnak. Az önkormányzat a jelenleg eladatlan üzleteknek, raktáraknak a tulajdonosa lesz és viseli ennek költségeit. Véleményem szerint a költségeknél szereplő 4,2 mFt két hónapra fedezi a kiadásokat. A Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság is foglalkozott a csarnok üzemeltetésével és a megjelent vállalkozók elmondták, hogy a 700 Ft-os -összeg elfogadhatónak tűnik. Az átmeneti működési szabályzat is rendelkezik olyan kérdésekről, amelyek a szolgáltatások piaci alapon való megmérettetését fogja eredményezni. A szolgáltatások pályáztatásába be kell vonni a tulajdonosok által választott intézőbizottságot is, így a vállalkozók érdekeit is figyelembe lehet venni. Remélem, hogy az alapító okirat 1998. március 31-ig aláírásra kerül, de szeretném tudni, hogy mi lesz akkor, ha eddig az időpontig nem kerül aláírásra az alapító okirat, ugyanakkor az átmeneti működési szabályzatot is március 31-ig fogadjuk el. Tüttő István: Az ügyvéd úr december 31-ig vállalta az alapító okirat elkészítését, de ígéretet tett arra, hogy a nyers változatot korábban benyújtja. Röst János: Törvényi előírás, hogy a társasházaknak felújítási alapot kell képezniük. Szeretném tudni, hogy erre mikor kerül sor és hogyan. Véleményem szerint a lehető leghamarabb meg kell kezdeni ennek az alapnak a létrehozását, mert akkor annál több pénz halmozódik fel. Tarnóczky Attila: A szabályzatban szerepelnek bizonyos tulajdonosonként meg nem jeleníthető költségek, amelyeket az IKI finanszíroz. Szerintem ez téves megfogalmazás, mert nem az IKI fizet mások helyett. Számomra az előterjesztés kicsit zavaros. Úgy tűnik, hogy valamekkora összeget meg kellene szavaznunk az átmeneti működtetésre, de határozati javaslat erre vonatkozóan nincs. A múltkori ülésen kértem, hogy az üzletek eladását függesszük 11 fel, de most azt kérem, hogy fontoljuk meg, hogy akarunk-e még egyáltalán üzleteket értékesíteni. Véleményem szerint nem eladni, hanem bérbe kellene adni az üzleteket. Szeretném tudni, hogy kinek a jogkörébe tartozik a működési szabályzatot megalkotni és elfogadni? TüttS István: Szükségesnek tartom, hogy a szabályzat 7/6 pontjában szerepeljen, hogy az osztatlan közös területekre vonatkozik a kitétel. Palotás Tibor: Szeretném tudni, hogy a mai ülésnek napirendje-e a vásárcsarnok átmeneti működési szabályzata és ki hagyja ezt jóvá, valamint mikor lép életbe? Kérdezném azt is, hogy az önkormányzat a 250 mFt + közműfejlesztési költségért hány m2 területet vásárolt meg és hol. Dr. Takács Anikó: Véleményem szerint a piaccal kapcsolatosan nem kell új rendeletet alkotnunk, mert kormányrendelet hatalmazta fel az önkormányzatot arra, hogy helyi rendeletet alkosson, melyben meghatározza a piac működését. Ezen rendeletünk 6.§-a alapján az önkormányzat által rendezett vásárok és fenntartott piac rendtartását, működtetésének szabályait a Polgármesteri Hivatal készíti el. Ez az, ami az anyag mellékletét képezi és amit el sem kell fogadniuk. Az átmeneti működési szabályzat az alapító okirat aláírásáig van érvényben. Támogatom, hogy pontos időpontot nem határozzunk meg, helyette azt javaslom, hogy az alapító okirat földhivatali benyújtásáig legyen érvényben. Az átmenti működési szabályzatot a tulajdonosok fogadják el, tehát nem elég csak az önkormányzat jóváhagyása. A szabályzat elfogadásának előfeltétele lett volna az alapító okirat benyújtása, mert ez alapján már pontosan tudnánk, hogy az önkormányzat mekkora tulajdoni hányadot képvisel. Tarnóczky Attila: A tulajdonosi közösség milyen szabályok alapján fogja elfogadni. Létszám vagy tulajdoni arány alapján? Dr. Takács Anikó: A társasház alapító okirata fogja rendezni ezt a kérdést is, mivel ez még nincs kész, csak a tulajdoni hányadok arányában lehet dönteni. Tarnóczky Attila: A működési szabályzatnál fontos lenne kikötni, hogy az meddig érvényes, mert az alapító okirat elkészítése bármeddig elhúzódhat. Tütto István: Átmenetileg az IKI működteti a csarnokot, de természetesen, a tulajdonosok véleményezhetik ezt a munkát, így az sincs kizárva, hogy ezt a munkát pályazat útján már fogja majd ellátni. A működés szabályait meg tudjuk határozni, de az ezzel kapcsolatos költségeket nem. Tarnóczky Attila: Azért kellene meghatározni egy időpontot, mert a működési költségeket nem lehet évekig fixálni. A 700 Ft/m2 összeg nem lehet több évig érvényes. Ösztönözni kellene, hogy a csarnok mielőbb üzemelni tudja. 12 Káinén László: A tényleges költségeket a kalkuláció után tudjuk meghatározni. A területre vonatkozó adatokat a hivataltól kaptuk és ez alapján számoltunk. Azt nem tudom, hogy ezek mennyire felelnek meg a valóságnak. Véleményem szerint most nincs idő arra, hogy az intézőbizottság pályáztasson. A kezelő árajánlatokat fog kérni a bizottság bevonásával és a legmegfelelőbbet fogja kiválasztani. Minél előbb ki kell adni ezeket a munkákat magánvállalkozónak, hogy a társasház bevételhez jusson. Az anyagban szerepelt költségek nagy része prognosztizált, így lehetőség van a módosításra. A vásárcsarnok átmeneti működési szabályzatát a társasház közgyűlése fogadja el. Felújítási alapot mindenképp kell képezni, de az átmeneti időszak alatt ez mellőzhető, mivel új épületről van szó. Az IKI nem a saját számlájáról fogja a költségeket kifizetni, henem a társasház számlájáról. Ezzel kapcsolatban az a probléma, hogy alapító okirat nélkül nem lehet számlát nyitni. A tulajdonosonként meg nem jeleníthető költségeket nem az IKI fogja fizetni, hanem a társasház. Kalmár István: A Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság úgy foglalt állást, hogy a szolgáltatásokat 1998. március 31-ig meg lehet pályáztatni, tehát eddig az időpontig ki lehet dolgozni egy teljes költségelszámolást. Tarnóczky Attila: Gondoltam, hogy arról van szó, amit Kámán úr mondott, csak jelezni kívántam, hogy a finanszírozás kifejezés nem a legmegfelelőbb. Dr. Bárányi Enikő: A szemét elszállításával, illetve a tároló edények elhelyezésével még mindig gondok vannak, így szeretném megkérdezni, hogy történt-e érdemi előrelépés ezzel kapcsolatban. Döbbenetes számomra, hogy még mindig nem tisztázott, hogy mekkora tulajdonrésze van az önkormányzatnak. Kérdezném azt is, hogy reális esély van-e arra, hogy ez a csarnok még az idén megnyissa kapuit. Kálócziné Éberling Márta: Azt hiszem, hogy az alapító okirat hiányában m2-re pontos területet senki nem tud mondani. Az ismeretes, hogy az adásvételi előszerződéssel az önkormányzat 2158 m2 nagyságú területhez jutott kosaras piacként. A kft. meg akarta vetetni az önkormányzattal az összekötő utak területét is, ami osztatlan közös tulajdont kell, hogy képezzen. A Műszaki Oszály szakértői most azon dolgoznak, hogy mindazokat a területeket, amelyek kizárólagos használatra alkalmasak kijelölésre kerüljenek. Hári ügyvéd úrral úgy állapodtunk meg, hogy az alapító okiratban minden olyan terület, ami nem eladott üzlet, az önkormányzati tulajdonként szerepeljen. A birtokunkban lévő szerződések alapján az emeleten 898,68 m2 az eladatlan üzletek területe, a földszinten 72,94 m2, a raktárak és WC-k területe közel 100 m2 és a tetőtér nagysága 520 m2. Ezeket az adatokat az általunk ismert szerződések tartalmazzák, de elképzelhető, hogy valójában nem ekkora területekről van szó. 13 Palotás Tibor: Örülök, hogy végre elhangzott az, hogy az önkormányzat hogyan szeretné megvenni az általa jónak tartott területeket. Biztos vagyok abban, hogy ezt a vállalkozók elfogadhatatlannak tartják. Valószínűnek tartom, hogy a Kalmár képviselő által javasolt határidő tartható lesz és a költségek alakulásáról is többet fogunk tudni akkor. A működési szabályzattal kapcsolatosan több kiegészítésem is lenne. Az 1. pontnál javaslom, hogy a vásárcsarnok és a hozzá tartozó infrastruktúra folyamatosan működ jön. Az intéző bizottság csak a szabályzatban meghatározott ügyekben járhat el és ezen kívül számvizsgáló bizottságot is létre kellene hozni. A 6. pontnál szerepel, hogy a csarnok működtetésével az IKI lesz megbízva, de véleményem szerint ehhez a tulajdonosi közösség 75 %-ának is hozzá kell járulni, mert a kisebbségi véleménynek is helyt kell adnunk. Tütt5 István: A soron kívüli ülést a közmeghallgatás után folytatjuk. A polgármester az ülést 15.55 órakor bezárta majd a közmeghallgatás után folytatta. (Az ülésről hangfelvétel készült.) Palotás Tibor: Azokat az észrevételeimet kívánom elmondani, amelyek a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság ülésén megtárgyalásra kerültek, de a bizottság - tudomásom szerint -határozatképtelen volt, tehát a felvetések egy része nem került bele az előterjesztésbe. A vásárcsarnok átmeneti működési szabályzatához a következők javaslataim vannak: A 7/2. pontban javaslom, hogy a "finanszírozása" szó maradjon ki. A 7/6. pontban a "feloldja" helyett a "megoldja" kifejezés szerepeljen. A 8/1. pont utolsó mondata: "Befizetési határidő: az Ideiglenes Működési Szabályzat aláírásakor." - A kereskedők megtárgyalták javaslatuk: "A költségviselés kezdete: a kosaras piac megnyitásának napja." A nyitvatartással kapcsolatban a következőket mondanám el. Május 01-től - október 31-ig 5,00 órától 21,00 óráig legyen nyitva az előterjesztett 18,00 óra helyett. Október 01-től - április 30-ig pedig 5,00 órától 20.00 óráig. Vasárnap 6,00 - 15,00 óráig, rendezvények idején pedig a zárás időpontja a rendezvény végéhez igazodik. A következő bekezdést kérik a kereskedők törölni azért, hogy a kereskedőkre ne legyen előírva az árufeltöltés időpontja, hiszen az üzletek, a szolgálati folyosóról bármikor feltölthetők. A 13. ponttal kapcsolatosan elmondanám, hogy ki kell mondani, hogy a tulajdonosok hány százalékának az aláírása szükséges. Ez a mai tulajdonviszonyok alapján legalább 75%-os többséget jelent. A 15. pontnál javasolo, bevenni a szabályzatba, hogy az árufeltöltő parkoló ne parkoló legyen, mert az az árufeltöltés célját szolgálja. A 16. pontban a kosaras piacon előbérleti joga legyen az üzletházban üzlettel rendelkezőknek azonos licitár mellett. A 17. pontban vagyonvédelmi okból kerítést vagy reklámtáblát kell elhelyezni a telek határán, amely közös pénzből megoldható lenne. 14 Kérem, hogy a vásári és vásárcsarnoki rendtartás helyett "Vásári és a vásárcsarnokban lévő szabadpiaci rendtartás" szerepeljen, mert ez a rendelet szabadpiaci rendtartásról szól és nem a vásárcsarnok rendjéről. A heti kirakóvásárok helyének kijelölését a testületre bízom. A második oldal első bekezdésének elhagyását javaslom. A "Vásáron és vásárcsarnokban nem hozható forgalomba" című résznél azt kell Írni, hogy a vásáron vagy szabadpiacon. Dr. Takács Anikó; A vásári és vásárcsarnoki rendtartás című előterjesztést tájékoztatás céljából adtuk ki, ezért nem kell róla szavazni. Javaslom, hogy képviselő úr írásban nyújtsa be javaslatait. Palotás Tibor: Javaslom, hogy a 4. pontban a vásárcsarnok helyett a szabadpiac kifejezés legyen beírva. Balogh György: Kérem a polgármestert, hogy amennyiben Palotás képviselőnek szót ad, akkor kérdezze meg tőle, hogy milyen minőségében - mint képviselő, tulajdonostárs vagy műszaki ellenőr - szól hozzá. Tarnóczky Attila: Javaslom Palotás képviselőnek, mint üzlettulajdonosnak a döntéshozatalból való kizárását érintettsége miatt. Szervezeti és Működési Szabályzatunk alapján módosító indítványokat beadhatnak a bizottságok, a polgármester, a képviselő és a jegyző, de üzlettársak nem, így Palotás Tibornak, mint üzlettulajdonosnak beadott módosító indítványáról nem kívánok szavazni. Az egyeztetésnek az a módja az, hogy az érintettek leülnek tárgyalni és amiben megegyeznek az szerepel az előterjesztésben. A vásári és vásárcsarnoki rendtartással kapcsolatosan aggodalmam van. Nem emlékszem a piaci rendeletünkre, lehet, hogy a hivatalra bíztuk ennek kiadását, de lehet, hogy törvénytelenül jártunk el. Ha ez önkormányzati hatáskör, akkor meggyőződésem szerint nem bízhattuk a hivatalra. Biztos vagyok benne, hogy állampolgárokat érintő bérleti díjak megszabása csak rendeletben lehetséges. Ilyen rendeletünk tudomásom szerint nincsen. Tüttő István: A gyakorlat eddig ez volt. Zsoldos Ferenc: A vásári és vásárcsarnoki rendtartás című előterjesztés második oldalán a h.) pontnál "múzeális emlék" kifejezés szerepe. Javaslom a "múzeális értéktárgy" kifejezést, mivel emlékek nem hozhatók forgalomba. Tarnóczky Attila: Kibővítem előző javaslatomat, ugyanis az összes érintett kizárását javaslom. A törvény szerint az érintettségüket az érintetteknek maguknak kell jelezni. Kelemen Z. Pál: Tarnóczky úr javaslata nem egészen törvényes. Ha pl. lakbéreket szavazunk meg önkormányzati bérlakások esetében, akkor nem szoktuk megkérdezni, hogy a képviselők közül ki laknak önkormányzati bérlakásban, hiszen ez esetben a saját lakbérüket szavazzák meg. 15 A tulajdon, az ingatlan, az ingatlanvásárlási kérdés a korábbi összeférhetetlenségi indítványunkban szerepel, kivéve az ingatlanvásárlást. Ezt az összeférhetetlenségi rendeletet Tarnóczky képviselő megszavazta. A rendelet arról szólt, hogy ezen esetek kivételek. Tarnóczky Attila: Az önkormányzatnak a működési szabályzat olyan formáját kell kialakítania, amely alapján úgy gondoljuk, hogy a város jól jár. Amikor üzlettársak nevében szólalnak fel egyes képviselők, meggyőződésem, hogy akkor nem a város érdekeit, hanem az üzlettársak érdekeit képviselik. Ha ez nem érintettség, akkor ki kell venni az önkormányzati törvényből az erre vonatkozó részt, mert akkor nincsen érintettség. Béres Márton: A Szervezeti és Működési Szabályzat 42. §-a kimondja, hogy a képviselő köteles bejelenteni személyes érintettségét. Ha ezt követően lakásügyről vagy tulajdonügyről döntünk, az a mi mérlegelési jogunk és a közgyűlés dönt arról, hogy kizárja-e az érintettet a döntéshozatalból vagy sem. Tüttő István: Palotás úr válaszolni szeretne, ezért kérdezem milyen minőségben kíván hozzászólni. Palotás Tibor: Képviselőként szeretnék szólni. Úgy érzem, hogy amiket elmondtam, az csak a munka segítéséhez járult hozzá. Semmi olyant nem mondtam, ami az én személyes érdekemet képviselte volna. Az önkormányzat ennél a beruházásnál többségi tulajdonos, ezért az önkormányzat érdekét is képviseltem. Értelmezési és finomítási célból szóltam, nem azért, hogy a saját érdekemben előnyösebb helyzetbe jussak. Marton István: A jegyzőnő elmondta, hogy nem kell rendeletet alkotni a piacra vonatkozóan. Ezt akkor tudnám elfogadni, ha az élelmiszerpiacon a kereskedők nem arról kaptak volna értesítést, hogy erre a rendeletre hivatkozva ez év október 14-én az önkormányzat megszünteti a piacot. Úgy gondolom, ha megszüntettük, akkor az újat kellene létesíteni. A polgármestertől érdeklődtem a nyitásra vonatkozóan, mert pillanatnyilag az ötödik időpontról van tudomásom. Első határidő 1997. július 1., aztán október 23., november 1., november második hétvégéje, és ennek a hétnek a vége. TüttS István: Az nyitás időpontja az engedélyek beszerzéséhez kapcsolódott. Marton István: A vásárcsarnok átmeneti működési szabályzatának 5. pontjában szerepel a vásárcsarnok irányítása, melyben olvasható, hogy az intéző bizottság évente egyszer közgyűlést köteles összehívni. Nem szeretném, ha ez az ideiglenes működési szabályzat hosszú ideig megmaradna. Tudnunk kellene, hogy az intéző bizottság kikből áll. Tütto István: Aki egyetért azzal, hogy zárjuk ki a döntéshozatalból az érintetteket, kérem szavazzon. 16 A közgyűlés 15 szavazattal, 2 ellenszavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Magyar József: Az előttünk lévó átmeneti működési szabályzat nem elegendő egy ilyen intézmény működésének szabályozására. A 7/1. pontot, amely a vásárcsarnokban a közrend fenntartásával és a takarítással kapcsolatos konkrétan ki kell dolgozni. Lényegesen komolyabb, részletesebb anyagnak kell lennie, mert itt műszaki dolgokról is szó van. Az előterjesztést úgy kell átdolgozni, hogy az új vásárcsarnok működése jelenjen meg az anyagban. Tütt5 István: A nyitás alapvető feltétele a használatbavételi engedély, illetve annak jogerőre emelkedése, a piac bejegyzése és a működési engedély. Imre Béla: A használatbavételi engedély kiadására nem kerül sor addig, amig a telekalakítás jogerős bejegyzése meg nem történik a Földhivatalnál. A hatósági eljárásnál 15 napos fellebbezési határidő van, tehát ezzel is számolni kell. A piac mint kosaras piac eltérő jogszabályok alapján, de azonos eljárási rendet követve kell, hogy bejegyzésre kerüljön. Azt követően, hogy jogerős használatbavételi engedéllyel rendelkezünk már meg tudjuk indítani a piac bejegyeztetésére vonatkozó eljárást. Ha pedig bejegyezték a piacot, akkor meg is lehet nyitni. A használatbavételi engedélyt követően az üzletekre vonatkozóan külön meg kell kérni a használatbavételi engedélyt adott funkcióra, de a mai napig nem tudjuk, hogy milyen funkcióra kívánják a helyiségeket kialakítani. A használatbavételi engedély pillanatnyilag az Alfától az Omegáig Kft. kérelme alapján az épületre és a kosaras piacra vonatkozik, tekintettel arra, hogy a kosaras piaci funkció meghatározásra került már a tervezés időszakában. Ha a használatbavételi engedélyt megkapjuk, azt követően tudjuk a további ügyintézéseket végezni és ezzel párhuzamosan a tulajdonosoknak is hasonló eljárási kötelmük van. Nem törvényszerű, hogy a kosaras piac átköltözésével nyisson meg, hiszen ha a használatbavételhez és az üzembehelyezéshez minden szakhatóság hozzájárult, akár egy üzlettel is megnyithat a csarnok. Tüttő István: Körülbelül mikor fog erre sor kerülni? Imre Béla: Előzetes számításaink szerint talán a jövő héten birtokunkba kerül a használatbavételi engedély. TüttS István: Aki egyetért azzal, hogy Szelei Vilmos, mint üzlettárs felszólaljon, kérem szavazzon. A közgyűlés 19 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Szelei Vilmos: Ha én, mint magánember el tudom intézni, hogy a Földhivatalnál soron kívül 1 napon belül bejegyezzenek valamit, akkor nem hiszem el, hogy az Önkormányzat nem tudja elintézni, 17 hogy 1 napon belül bejegyezzék a kérelmét. Az ún. 15 napos határidő lerövidíthető, mert tudjuk, hogy kik azok, akik fellebbezhetnek. Amennyiben Önök kizárják a Palotás Tibort, úgyanúgy kizárhatják saját magukat, mert ugyanúgy tulajdonos az Önkormányzat is. Mi csak akkor fogjuk viselni a vásárcsarnok költségeit, amikor az már megnyílt, amikor a kosaras piac átköltözött. Gondokozzanak el azon, hogy mennyire érdemes húzni a vásárcsarnok nyitását és meddig lehet a város pénzét költeni az üzemelésre. Tütt5 István: Az Önkormányzat, mint testület tulajdonos, de ez nem olyan, mint a magántulajdon. Olyan látszat alakult ki, hogy mi abban vagyunk érdekeltek, hogy késleltessük az engedélyek beszerzését és a Földhivatal bejegyzését. Mindent szeretnénk elkövetni annak érdekében, hogy ez az idó a legrövidebbre csökkenjen. Ezért foglalkozik a hivatal azzal a feladattal, amit a kft-nek kellett volna elvégeznie. Ha megbízok egy szervezetet, hogy számomra építsen fel valamit, akkor a megbízott fogja az ügyeket intézni, nem pedig a megbízónak. Legutóbb, amikor az üzlettársakkal tárgyaltunk, én abban reménykedtem, hogy földdel kapcsolatos problémánk nincsen. Amikor azonban közöltük a tulajdonostársakkal, hogy esélyt látunk a csarnok e hétvégi átadásra, akkor én még nem ismertem néhány körülményt. Tarnóczky Attila; Amikor már nem leszek önkormányzati képviselő, akkor nem viszem el a vásárcsarnokból a részemet, hiszen az a város tulajdona, nem pedig 26 képviselőé. Nem értem, milyen szempontból vagyok érintett. Kalmár István; Hangsúlyozom, hogy nem azonos érdekeltségű tulajdonosok vagyunk. Annak idején egy vállalkozói alapon elinduló beruházásról volt szó, de ehhez képest az önkormányzat majdnem a háromszorosával fog részt venni a beruházásban, mint ahogy azt terveztük. Amikor próbáljuk az üzemeltetés szabályait meghatározni, akkor további ultimátumszerű előterjesztésekkel állnak elő a tulajdonosok. Megértem az ő gazdasági érdekeiket, de az önkormányzatnak is komoly érdekei vannak. Furcsának tartom azt a magatartást is, amit Palotás képviselő tanúsít. Építő jellegű vitát kellene folytatnunk. Az elmúlt bizottsági ülésen abban maradtunk, hogy a költségviselés kezdetéül a tulajdonba kerülés időpontját lehet megjelölni, ami a használatbavételi engedély meglétéhez kapcsolódik. Az addig felmerülő költségeket az Alfától az Omegáig Kft. és az önkormányzat viseli. Ha megvan a használatbavételi engedély, akkor a kosaras piac az azt követő hétvégén költözni fog. Erre vonatkozóan az előkészületek megtörténtek. A nyitvatartási idővel kapcsolatosan elmondanám, hogy ha az eredeti felállás szerint nekünk kosaras piacunk lenne a vásárcsarnokban és nem lennének üzlethelyiségeink, akkor nem tudom, miért kellene nekünk a tulajdoni rész arányában viselni esetlegesen azokat a költségeket, amelyek nem a piac, hanem a vásárcsarnok üzemeltetésével kapcsolatosak. Ha kiterjesztem 21,00 óráig a nyitvatartást, rendezvény esetén hajnali 5 óráig, akkor ehhez kapcsolódóan lényegesen több költség fog felmerülni akár a térvilágítással, akár a biztonsági őrökkel kapcsolatosan. Palotás képviselő elővásárlással kapcsolatos véleménye teljesen 18 irreális, mert ez nem a tulajdonosi közösségre tartozó dolog, hogy az önkormányzat a kosaras piacnál milyen feltételek mellett fogja az árusítóhelyeket értékesíteni. Ha az üzlettulajdonosok úgy gondolják, hogy az 6 érdekeik azt kívánják meg, hogy az üzletterük előterében lévő árusító helyekre ne kerüljön olyan vállalkozó, aki ugyanazt a profilt tudná nyújtani, akkor vásárolja meg az árusítóhelyet és fizesse ki a bérleti díjat. Az, hogy még elővásárlási jogot is biztosítsunk, úgy gondolom méltánytalan volna a kosaras piac többi szereplőjével szemben. A parkolókkal kapcsolatos felvetésre nem igazán tudok válaszolni, mert nem tudom, hogy Palotás képviselő konkrétan mire gondol. Úgy gondolom, hogy március 31-vel, amikor mindent felülvizsgálunk, akár még a bővítéseket is be lehetne venni, de szeretném, ha egy ideiglenes működés szabályaként ezt a fajta előterjesztést a kölcsönösen elfogadott variációkkal elfogadnánk. Tütt5 István: Véleményem szerint olyan sok módosító javaslat érkezett, hogy ésszerű lenne a döntést elnapolni legalább 1 hétre és a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság elé utalni. Kalmár István; A javaslatok egy részével már foglalkoztunk. Szavazzunk a módosításokról. Dr. Takács Anikó: Kétfajta szerződés született. Az egyik szerződésfajta határozatlan időre köttetett. A szerződés első pontja tartalmazza azt a feltételt, hogy a szerződés határozatlan ideig szól, legfeljebb az élelmiszerpiac megszűnéséig. Ez azt jelenti, hogy bontó feltételről van szó. A bontó feltétel azt jelenti, hogy a szerződés hatályának a megszűnését egy bizonytalan jövőbeli eseménytől teszik függővé. A Ptk. kimondja, hogy amenniben ez a bontó feltétel bekövetkezik, akkor a szerződés hatálya automatikusan megszűnik. Miután a testület elfogadott egy határozatot, amely október 14-re szól, tájékoztattuk a kereskedőket. Kétfajta tájékoztatás volt, az egyik a határozatlan idejű szerződésekkel volt kapcsolatos a másik pedig a földhasználati díj megállapodás. A földhasználati díj megállapodás is határozott időre köttetett 1997. december 31-ig. A földhasználati díj megállapodás 6. pontja tartalmazta azt a feltételt, mely szerint a hivatal a szerződést visszavonhatja, ha - és ebben volt bent a bontó feltétel - a piac funkciójának esetleges megváltozása. Erre a Műszaki Osztály kettő levelet küldött ki. Az egyik levél a határozatlan idejű szerződések vonatkozásában, a másik pedig a határozott időre vonatkozó helyhasználati díj megállapodással volt kapcsolatban, melyben tájékoztattuk az érintett szerződő feleket arról, hogy a szerződés hatálya az egyik esetben megszűnt, automatikusan, jogszabály alapján. A másik esetben visszavonásra került. Annak idején 1996-ban, amikor ezek a szerződések köttettek, ezzel a szerződési feltétellel lett az akkori polgármester által aláírva. Mi a jogi helyzet? Az október 14-i határidő nem következett be. A közgyűlés hozott egy újabb határozatot, melyben - ha jól emlékszem - eme közgyűlési határozat végrehajtási határidejét 1997. december 31-ig hosszabbították meg. Ez azt jelenti, hogy a szerződő feleknek, mind a határozatlan idejű szerződések, mind pedig a helyhasználati díj megállapodások vonatkozásában újabb tájékoztatót kell küldeni. Már kiment ez a tájékoztató levél, de 19 jogilag nem következett be a bontó feltétel. Következésképpen a szerződés mindaddig hatályban marad, amig a bontófeltétel be nem következik. A bontófeltételről akkor van szó, amikor a felek által meghatározott bizonytalan jövőbeni esemény bekövetkezik. Ha ez az esemény bekövetkezik, akkor a szerződés hatálya megszűnik, ha nem következik be, a felek által megkötött szerződés hatálya fennmarad. Tehát hatályos szerződésük van és ez alapján kerültek kiszámlázásra a bérleti dijak. Ott kell majd odafigyelni a helyhasználati díjak vonatkozásában - erről már tájékoztattam a Műszaki Osztályt - hogy december 31-ig szól a szerződés, tehát erre a határidőre figyelni kell. Röst János: A főépület szerződése 1997. augusztus 30-ig szólt. Úgy gondolom, hogy akik a beruházást lebonyolították - az Alfától az Omegáig Kft. és az ARCHITEKT kft. - azoknak megvolt a lehetőségük arra, hogy a mai napig a beruházást befejezzék és üzembehelyezzék. Minden felelősség őket terhel. Ha egy építőközösség létrejön és egy társberuházást valósít meg, akkor általában az történik, hogy a költségeket szétosztják egymás között. Az értékesítést követően a nyereségeit szintén szétosztják. Ha kiszámítjuk, hogy az önkormányzat mennyiért vette meg a kosaras piac négyzetméterárát és összehasonlítjuk az első vásárlók közötti 300 eFt-os négyzetméterárral, akkor rájövünk arra, hogy mennyire finanszírozta túl az önkormányzat a vállalkozásoknak a vásárlás értékét. Ha visszaosztjuk a számokat, az átlagár gyakorlatilag 190 eFt körül áll meg. Ehhez kérném viszonyítani a véleményt. Javaslom, menjünk végig pontonként a működési szabályzaton és a polgármester úr minden pontnál kérdezze meg az előterjesztő véleményét, egyetért-e a módosításokkal. Ha valakinek van módosítása valamely pontnál, akkor most tegye meg, azt követően pedig zárjuk le a vitát. Dr. Kerekes Józsefi Döbbenetes, hogy ma még ennyi bizonytalan tényező áll fenn. A társasháztulajdon a közös tulajdonnak egy olyan sajátos formája, amelyben az egyes résztulajdonok külön tulajdont képeznek. Ami még megkülönbözteti a közös tulajdontól az az, hogy egyik tulajdonostársnak sincs elővételi joga. Annyi legyen a tulajdoni hányadunk, amelyet ténylegesen tudunk üzemeltetni. Hári ügyvéd úr december közepére ígérte az alapító okirat elkészítését. Nem kell hosszú ideig terjedő átmeneti szabályzatokban gondolkodni, hanem arra kell törekedni, hogy minél előbb szülessen meg az alapító okirat. Mindaddig, amíg az alapító okiratot el nem fogadják, addig a jelenlegi hrsz-ú ingatlannak és a ráépített épületnek az önkormányzat a tulajdonosa. Marton István: A kisebbségi tulajdonosok hozzászólását, illetve képviselőjüket nem tudok másnak tekinteni, mint a kisebbség tervezett diktatúrájának, amit rendkívül pregnánsan jelenítenek meg a közgyűlés előtt. Ebben az ügyben sajnos még egy jó ideig a Polgármesteri Hivatal apparátusa fog más helyett dolgozik. Ez a munka a hivatal erejét vonja el olyan feladatok sokaságától, amelyek a nyakunkon vannak. 20 Osztályvezető úr elmondása szerint elméletben inkább négyszer, gyakorlatban 3x15 napos határidőkkel számolnunk a jogerőre emelkedés kapcsán. Az általam még szeptemberben prognosztizált január 6-i keddi nyitás nagyon nagy veszélyekbe került. Az önkormányzati tulajdont - amelynek nem tudjuk a pontos nagyságát - nem lehet együtt kezelni. Más elbírálás alá esik az, amely tartósan önkormányzati tulajdonban marad, mint ami csak úgy ránk szakadt többszáz milliós költségtúllépés közepette. Nem lehet négyzetméterarányos az ideiglenes üzemeltetés sem. Röst János: Javaslom, hogy az 1. pontba kerüljön beépítésre: "A zsírfogó aknák üzemeltetése és karbantartása az azt használó tulajdonosoknak a feladata". Ennek az lényege, hogy ennek a működtetésnek a költségeit ne a közösség viselje, hanem kizárólagosan az a tulajdonos, akinek a működéséhez ez szükséges. Kámán László: Támogatom a javaslatot. Tütto István: Aki a javaslattal egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 16 szavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. TüttS István: Aki egyetért jegyzőnő javaslatával, hogy a "társasház alapító okirat földhivatali benyújtásának időpontjáig van érvényben" a működési szabályzat, kérem szavazzon. Kámán László: A javaslatot elfogadom. A közgyűlés 16 szavazattal, 1 ellenszavazattal a javaslatot elfogadja. Dr. Kerekes József: A társasház tulajdonosaira nem terjed ki, mert még nem társasház tulajdonosok. TüttS István: Aki egyetért azzal, hogy a 3. pontba a társasház tulajdonosaira kifejezés elé a "leendő" szó kerüljön, kérem szavazzon. A közgyűlés 18 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Röst János: Az 5. pontban "Az intéző bizottság évente legalább egyszer közgyűlést köteles összehívni." mondat után a következő szerepeljen: Az intéző bizottság a tulajdoni hányadnak megfelelően 50% + 1 szavazattal hozza meg a döntéseit. Tütto István: Kérdezem az előterjesztőt, egyetért a javaslattal? Marton István: Javaslom, hogy a tervezett tulajdoni aránynak megfelelően, mert a véglegest még nem ismerjük. 21 TüttS István; Aki egyetért Röst képviselő javaslatával, kérem szavazzon. A közgyűlés 16 szavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja. TüttS István: A 7/2 pontnál felvetődött, hogy a "finanszírozása" szót töröljük. Dr. Takács Anikó: Javaslom, hogy a külön tulajdonként meg nem jeleníthető költségek - amelyek az üzemeltetés és fenntartás során keletkeznek - számbavétele, összesítése, és a külön tulajdoni arányoknak megfelelő elosztása, kiszámlázása történjen meg. Tüttő István: Aki jegyzőnő javaslatával egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 18 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. TüttS István: A 7/6. pontnál javaslom, hogy kerüljön bele, hogy osztatlan közös területeken értendő a 7/6 kezelése, valamint a "feloldja" szó helyett "megoldja" szepeljen. Aki ezzel egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 18 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Tütt5 István: A 8/1 pontnál az egyik javaslat az volt, hogy a költségviselés kezdete a kosaras piac megnyitásának napja legyen, a másik javaslat pedig ezt az időpontot a tulajdonba kerülés, tehát a használatbavételi engedély megszerzésétől számítaná. Kalmár István: Arról volt szó, hogy 1998. március 31-ig a pontos költségkalkulációt el kell készíteni. Kámán László: A 700 Ft-tal elszámolunk két hónapra és két hónap múlva tudni fogjuk már, hogy milyen tényleges költségek merülnek fel. A két hónap költségei alapján már tudjuk, hogy mi várható a harmadik hónapban. Kalmár István; Szerintem nem tudható, mert arról volt szó, hogy márciusig megtörténik a szolgáltatások pályáztatása. Az IKI megkereste a különböző szolgáltatókat, vállalkozókat, de a döntés még nem született meg. A tulajdonosok részéről is megfogalmazódott az az igény, hogy versenyeztetni szeretnék ezeket a vállalkozókat és ezt márciusig meg is lehet tenni. Tehát márciusig fog kialakulni a végső költségösszeg, amit utána el kell osztani. Kámán László: Szeretném, ha az intéző bizottság a pályázatokat - 22 mindenre vonatkozóan, amikor már pontos költségeket lehet számolni ebből - két hónap alatt lebonyolítaná. Dr. Takács Anikó: Ha két hónap után lehet a tényleges költségekkel számolni, akkor javasolnám, hogy úgy kerüljön megfogalmazásra a 8/1. pont, hogy "Ezt követően pedig (2 hónap múlva) a tényleges költségek ismeretében a módosított közös költségek". Tüttő István: Előterjesztő egyetért a javaslattal? Kámán László: Egyetértek. Tütt5 István: Aki Jegyzőnő javaslatával egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 17 szavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Tüttő István: Kalmár úr felvetette, hogy a használatbavételi engedélytől számítva indul az ún. közös költségviselés. Marton István: A 700 Ft-nál ha ez így marad, akkor nagyon bőkezűek vagyunk és nem lesz ettől külön kezelve a mi hosszú távú tulajdonunkat képező kosaras piac és a 4,2 mFt-ból akár 1 mFt-ot ajándékként adunk. Nem zárkózok el előle, hogy az 1 mFt-ot ne adjuk oda, mert a beruházásnál ez már nem számít. Kámán László: Úgy gondoltuk, hogy minden egyes tulajdonostársnak ezt az átmeneti működési szabályzatot alá kell írni, mert ezzel kötelezettséget vállal arra, hogy befizeti a 700 Ft-ot. Ha az, amit az önkormányzat, a legnagyobb tulajdonostárs akar nem felel meg esetleg a magántulajdonosok érdekeinek, akkor mi történik? Tüttő István: Aki egyetért Kalmár képviselővel, kérem szavazzon. A közgyűlés 16 szavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Kelemen Z. Pál: A világ piacain általában különbözőképpen szabályozzák a kosaras piac és a kereskedői rész nyitvatartását. Külön kellene szabályozni a kosaras piac és a kereskedői rész nyitvatartását a költségviselésnél pedig jelentkezne, hogy ki meddig tart nyitva. Zsoldos Ferenc: Zárt térről van szó, amelyet világítani, fűteni és működtetni kell. Nem városi főtérről van szó, hanem bevásárló központról. Kelemen Z. Pál: A világ nagy vásárcsarnokai délután és esti órákban korzó és kulturális rendezvények színhelyei, ahol zenekar van ami becsalogatja a vevőket, tehát a piac többfunkciós 23 létesítmény. Röst János; A vásárcsarnok kezelője az intéző bizottság hozzájárulása alapján a kiírástól eseti eltérést engedélyezhet. Nem hiszem, hogy ezt külön kellene szabályozni. Dr. Takács Anikó: Az üzemeltetési rend a vásárcsarnok üzemeltetési rendje, amiről pedig képviselő úr beszél az a kosaras piac. Arra vonatkozóan itt van a vásári és vásárcsarnoki rendtartartás, ami alapján a napi élelmiszerpiac, a heti kirakodóvásár, stb. szabályozva van. Ez a vásárcsarnok üzemeltetési rendje. Kelemen Z. Pál: Visszavonom javaslatomat és amikor a vásári és vásárcsarnoki rendtartásról szó lesz, akkor fogom a javaslatomat megtenni. TüttS István: Aki egyetért Palotás képviselő javaslatával - 5-21.00 óráig, 5-20.00 óráig és 6-15.00 óráig legyen a nyitvatartás - kérem szavazzon. Az előterjesztő nem ért vele egyet. A közgyűlés 4 szavazattal, 7 ellenszavazattal, 7 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. TüttS István: Aki egyetért Palotás képviselő javaslatával a 10. ponttal kapcsolatosan, - a rendezvények idején, annak zárásához igazodik a nyitvatartás -, kérem szavazzon. A közgyűlés 2 szavazattal, 10 ellenszavazattal, 3 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. TüttS István: Aki egyetért azzal, hogy a 10. pontban az árufeltöltésre vonatkozó időkorlátozó részt hagyjuk el, kérem szavazzon. A közgyűlés 10 szavazattal, 3 tartózkodással, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. TüttS István: Aki egyetért Röst képviselő javaslatával - a 13. pontban 50% + 1 szerepeljen - kérem szavazzon. Az előterjesztő egyetért a javaslattal. A közgyűlés 14 szavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. TüttS István: Palotás képviselő 15. pontként javasolta, hogy az árufeltöltő parkolót ne használják parkolási célokra. 24 Kalmár István: Az OÉSZ szerint milyen módon kell szabályozni a parkolók számát? Tiittő István: 42 m2 után kell 1 parkoló. Röst János: Ne szabályozzuk ezt a rendeletben. Tarnóczky Attila: Lesz egy végleges rend, abban ezeket a teljesen új felvetéseket lehet szabályozni. Tüttő István: Aki egyetért Palotás képviselő javaslatával, -árufeltöltő parkoló nem használható parkolási célokra - kérem szavazzon. A közgyűlés 16 ellenszavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Tüttő István: Aki egyetért azzal, üzlettulajdonosoknak a kosaras előterjesztő nem támogatja. hogy előbérleti joga legyen az piacra, kérem szavazzon. Az A közgyűlés 17 ellenszavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Tütto István: Aki egyetért azzal, hogy vagyonvédelmi okból kerítést vagy reklámtábla legyen elhelyezni, kérem szavazzon. Kámán László: Nem értek egyet a javaslattal. A közgyűlés 17 ellenszavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Tüttő István: Aki a fenti módosításokkal a tervezetet elfogadja, kérem szavazzon. A közgyűlés 17 szavazattal (egyhangúlag) a tervezetet elfogadja. Tarnóczky Attila: Erről határozatot vagy rendeletet kellene hoznunk, amelynek a szabályzat melléklete lenne. Szóljon a határozat úgy, hogy Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése elfogadja a melléklet szerinti Vásárcsarnok átmeneti Működési Szabályzatának tervezetét. Az előterjesztésben szerepel a 4,2 mFt. Szerintem arról is dönteni kell és határozatot kell hozni. Tüttő István: Aki egyetért azzal, hogy határozatot hozunk, és a szabályzat mellékletként szerepeljen, kérem szavazzon. 25 A közgyűlés 18 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Tüttő István: A vásárcsarnok beindításához, ill. zavartalan üzemeltetéséhez szükséges, hogy a Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata tulajdoni hányadára jutó két havi közös költséget -számitások szerint 4,2 mFt-ot - az elkülönített számlára befizessen. Aki ezzel egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 15 szavazattal, 3 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Tüttő István: Aki egyetért azzal, hogy ennek forrása az 1998. évi költségvetés legyen, kérem szavazzon. A közgyűlés 12 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 5 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 365/1997. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a.) figyelemmel a módosításokra a Vásárcsarnok átmeneti Működési Szabályzatát elfogadja. (Szabályzat a jegyzőkönyvhöz mellékelve.) b.) egyetért azzal, hogy a Vásárcsarnokban lévő tulajdoni hányadára jutó két havi közös költséget, 4,2 mFt-ot az elkülönített számlára befizessen, melynek forrása az 1998. évi költségvetés. Határidő: 1998. január 31. Felelős : Tüttő István polgármester 4.) Tájékoztató a Vásárcsarnok üzlettulajdonosainak fórumáról Előadó; Tüttő István polgármester Tüttő István: Tájékoztatom a közgyűlést, hogy az üzlettulajdonosokkal való tárgyalást lefolytattuk. Elmondtuk, hogy milyen feltételeknek kell eleget tenni annak érdekében, hogy az engedélyeket megkapjuk, valamint ismertettük, hogy az üzlettulajdonosoknak milyen módon lehet engedélyhez jutni a helyi önkormányzatnál. A tulajdonosok képviselője elmondta véleményét és létrehoztak egy öt tagból álló bizottságot, amely az ügyeket intézi. ígéretet tettem, hogy e hét végén, amennyiben a feltételeket tudjuk teljesíteni, átköltöztetjük a vásárcsarnokba a kosaras piacot. Amikor ezt elmondtam, nem volt ismeretem az ezt gátló körülmények fennállásáról. Csak akkor tudjuk a 26 vásárcsarnokot megnyitni, ha az engedélyek rendelkezésre állnak. Tárgyaltam azokkal az üzlettulajdonosokkal, akik ottmaradnak a kosaras piacon és az ún. előprivatizált ill. tulajdonjoggal rendelkező üzletekben vannak. Úgy tűnik, hogy a megbeszélés alapján van esély a megegyezésre. Kértem, ha részükről bármilyen felvetés, ajánlat van, írásban tegyék meg. A város érdeke, hogy a még működő piac a leggyorsabban a város egyik szép területévé válhasson. A polgármester más tárgy vagy hozzászólás nem lévén az ülést 21.20 órakor bezárta. (Az ülésről hangfelvétel készült.) |
