* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
| 879.93 KB | |
| 2025-11-11 08:07:59 | |
 | |||||||
Nyilvános  4 | 7 | 1997. november 18. | Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése soron kívüli ülés Határozat: 366/1997. Napirendi pont: 1. Ablak Zalára - Tájékoztató Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata részére egy leendő, nagykanizsai székhellyel tervezett délnyugat magyarországi közszolgálati rádió előkészületeiről, a jelenlegi tennivalókról, illetve a rádió jövőbeni működéséről (írásban) Előadó: Molnár László A következő szöveg a dokumentumból keletkezett automata szövegfelsimertetés segítségével: 3 Ui t/CH \L AdL 1-32/1997. NAGYKANIZSA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK JEGYZÖKÖNYVE az 1997. november 18-i soron kívüli üléséről Határozat: 366/1997. JEGYZŐKÖNYV Készült Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 1997. november 18-án (kedd) 21.20 órakor tartott soron kívüli üléséről. Az ülés helye: a Hevesi Sándor Művelődési Központ kamaraterme (Nagykanizsa, Széchenyi tér 5-7.) Jelen vannak: Balogh György, Balogh Tibor, Dr. Bárányi Enikő, Béres Márton, Bicsák Miklós, Dr. Csákai Iván, Ferenczy Zoltán, Dr. Fodor Csaba, Hajgató Sándor, Dr. Horváth György, Kalmár István, Kelemen Z. Pál, Dr. Kerekes József, Krémer József, Magyar József, Marton István, Mayer Ferenc, Őri Sándor, Palotás Tibor, Röst János, Tarnóczky Attila, Tüttő István, Zsoldos Ferenc képviselők. Tanácskozási joggal megjelent: Dr. Takács Anikó jegyző, Imre Béla, Szabó Lászlóné osztályvezetők, Kálócziné Éberling Márta irodavezető, Teleki László a Kisebbségi Önkormányzat elnöke. Meghívottak: Lukács Ibolya a Kanizsa Dél-Zalai Hetilap szerkesztőségének vezetője, Marton Györgyi a Zalai Hírlap nagykanizsai szerkesztőségének vezetője, Tütt5 István: Nyolc képviselőtársam javasolta a soron kívüli ülés összehívását az Ablak Zalára című előterjesztés megtárgyalása végett. Aki egyetért a javaslattal, kérem szavazzon. A közgyűlés 17 szavazattal (egyhangúlag) a javaslattal egyetért. Napirendi pont: 1. Ablak Zalára - Tájékoztató Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata részére egy leendő, nagykanizsai székhellyel tervezett délnyugat magyarországi közszolgálati rádió előkészületeiről, a jelenlegi tennivalókról, illetve a rádió jövőbeni működéséről (írásban) Előadó: Molnár László Napirend előtt Tütt5 István: Tervezett külföldi utazásokkal kapcsolatosan tájékoztatom a közgyűlést. 1997. november 22-én Papp Ferenc képviselővel részt vettünk Zágrábban a Horvátországi Magyarok 2 Demokratikus Szövetségének Ady Irodalmi Köre által szervezett Ady-napok megnyitóján, melyen bemutatkozik a Dél-Zala Néptáncegyüttes, a Patkó Banda Népzenei Együttes és a TUNGSRAM Versmondó Köre. Egyben találkozunk az ottani polgármesterrel és képviselőkkel, valamint a magyarországi horvát nagykövettel. Az Európai Középvárosok Együttműködési Hálózata szervezésében 1997. november 24-26-án Csehországban Ceske Budejovicében közlekedési témájú konferenciát tartanak, melyre városunktól is kértek 15 perces referátumot. A rendezvényen Krémer József alpolgármester és Imre Béla osztályvezető vesz részt. A referátumot Krémer úr németül tartja. 1. Ablak Zalára - Tájékoztató Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata részére egy leendő, nagykanizsai székhellyel tervezett délnyugat magyarországi közszolgálati rádió előkészületeiről, a jelenlegi tennivalókról, illetve a rádió jövőbeni működéséről (írásban) Előadó: Molnár László Tütto István: Megkérdezem Molnár Lászlót, hogy kívánja-e a zárt ülés tartását. Molnár László: Nem. Tütto István: Felkérem Molnár urat, tájékoztassa a közgyűlést. Molnár László: Az elmúlt években, amikor nagyon sok helyütt volt lehetőség rádió indítására, (pályázat, frekvencia szerzés) az országnak ezen régiója a frekvenciaosztásból teljesen kimaradt. Az országhatár közelsége miatt a 70-es években Nagykanizsa nem kérte a frekvenciát. Nagykanizsának, Zalaegerszegnek és a határközeli településeknek nagyon komoly nemzetközi egyeztetések után sem találtak olyan kijelölhető frekvenciákat, amelyeket használni tudott volna egy-egy kisebb rádió. Ennek oka az, hogy annak idején Genfben - miután nekünk a frekvenciák nem kellettek, azt szomszédaink megvették. Ma ha Nagykanizsán kellene egy rádió frekvenciát keresni, akkor Szlovéniával, Horvátországgal, Ausztriával és Jugoszláviával is egyeztetni kellene. Ez nagyon hosszú és beláthatatlan folyamat, aminek végeredménye bizonytalan. Ilyen helyzetben nem lehetett arra gondolni, hogy ennek a régiónak önálló rádiót lehessen készíteni. Ha a térképre néznek, és a településeket sorra veszik, akkor kiderül, hogy a Tiszántúlon, illetve a Dunának a másik oldalán öt nagyvárosban működik a Magyar Rádiónak körzeti stúdiója: Szegeden, Debrecenben, Szolnokon, Nyíregyházán és Miskolcon, miközben a Dunántúlon csak kettő ilyen van. Ezeket az üres részeket a térképen érzékelni lehetett korábban is, pl. Győr és Pécs között tulajdonképpen semmi nincs. Mindkettő próbálkozik azzal, hogy Dél-Nyugat Magyarországot valahogy bevonja, de egyik sem tudja ellátni komolyan ezen feladatot. Mivel a Pécsi Körzeti Stúdió műsora két adóról sugároz, egyszer a Misinán, illetve onnan átjátszva az újudvari adótornyon, ezért felmerült a kérdés, hogy mi lenne akkor, ha a Pécsi Körzeti Stúdió az újudvari adótornyot 3 nem saját programjának a sugárzására használná fel, hanem az önkormányzatokkal összefogva erre az adótoronyra a Pécsi Körzeti Stúdió szervezeti keretein belül működő stáb által készített műsor lenne sugározva. Reggelente abban az időszakban, amikor a Kossuth UHR sávján most a pécsi műsor szól, egy itteni program szólalna meg. Ez az elképzelés a Magyar Rádió vezetése támogatja és valószínűleg példa értékű lesz, mert a pécsi kettős sugárzás nem egyedi eset. A Magyar Rádió illetékes vezetője megkereste a Zala Megye Önkormányzatot és tudomásom szerint a Megyei Önkormányzat is kereste annak lehetőségét, hogy hogyan tudna a 250 kisebb településnek a jelenleginél jobb információs helyzetet teremteni. így találkozott a két szervezet és fogadták el az elképzelést. Kérdésként merült fel, hogy hol legyen a rádió központja. Nagykanizsa volt a Pécsi Körzeti Stúdió adáskörzete és a technikai adottságok is a közelben vannak és a nemzetiségi műsorok készítésének is van esélye. Úgy gondolom, hogy a Magyar Rádió meglehetősen nagy tételeket ajánlott fel az elképzelés megvalósításához, a frekvenciát és a szakmai és információs hátteret. Úgy gondolom, hogy induló média ennél jobb pozíciókat a hírpiacon nehezen tud elérni, főleg akkor ha az célja, hogy nem az utóbbi évek divatos irányzatának megfelelően kereskedelmi rádiót csináljon, hanem közszolgálati hírműsort a térség lakosságának. Ez a lehetőség terheket is jelent, annak a városnak, megyének, amely ezt a kezdeményezést befogadja, mert a Magyar Rádió önmaga egyedül nem tudja finanszírozni. Műszaki szakemberekkel egyeztetve az a vélemény alakult ki, hogy január végén már üzemelhetne is a rádió, de ehhez az kell, hogy a közgyűlés egy hét múlva döntést hozzon. Én nem nagykanizsai rádió létrehozására kaptam megbízást a Regionális és Nemzetiségi Igazgatóságok vezetőitől és a Magyar Rádió vezetőitől, hanem térségi rádió létrehozását. Amennyiben az önkormányzat egyetértését adja, úgy helyet kell biztosítani a rádiónak. Első körben úgy tűnik, hogy kb. 130-150 m2-i 5-6 irodára lenne szükség. Az első beruházás igénye kb. 10-12 mFt, ezután következne a működtetés része. A mi prognózisunk szerint napi 3 órás adást feltételezve 25-28 mFt-ra tehető. Ennek nagy része honorárium, azoknak az embereknek a díja, akik ezt csinálják, hiszen csak a tudósító hálózat 10-12 emberből áll. Előreláthatólag a rádiónak nem lesznek sokáig fő állású alkalmazottjai, kivéve engem, de nem ennél a leendő szervezetnél, hanem a Magyar Rádiónál. A működési költségek tekintélyes része reklámokból finanszírozható. Nyilvánvalóan a Megyei Önkormányzat részéről lehet komoly segítségre számítani. Amennyiben a kanizsai önkormányzat ezt az elképzelést be tudja fogadni, akkor van egy olyan szervezeti megoldás, amely lehetővé teszi azt, hogy ezt a térséget ne csak egy ellátandó területnek, hanem egy a finanszírozást segítő területnek tudjuk be. Úgy gondolom, hogy az első időszakban, nem sok esélye van olyan gazdasági szervezet létrehozásának, ami ugyan nonprofit, de az irányítási szintjei plusz pénzeket igényelnek az ügyvezető, a főkönyvelő, stb. miatt. Vélhetően egy alapítványt kellene létrehozni, aminek a kuratóriumába mindenkit be lehet hívni, aki segít bennünket a működésben. Nagykanizsa egy térségi feladatnak lehetne a centruma. 4 TüttS István: Varga László a Megyei Közgyűlés elnöke és Molnár László ma felkerestek irodámban. Varga László elmondta, hogy nem mi vagyunk az egyedüli érdeklődők. Két település is érdeklődött a lehetőség iránt. Abban kellene ma állást foglalni, hogy támogatólag foglalkozzunk-e a kérdéssel vagy sem. Sürgősen döntenünk kell. Zsoldos Ferenc: Zala Megye Önkormányzata a vázolt költségekből milyen arányt vállalna? TüttS István: Zala Megye Önkormányzata úgy fogalmazott, hogy mivel ez Zala rádiója lenne, mód van arra, hogy azon települések, amelyek érdemben hírforrás és egyéb anyaggal be tudnának szállni, természetesen közösen viselhetnék a költségeket. A Megyei Önkormányzat jelentős súllyal tudna a Zala Rádió működésében részt venni. Nem tudok százalékot mondani, mert Varga úr ilyent nem mondott, azt azonban igen, hogy önkormányzatuk jelentős támogatást biztosítana, hiszen számára egy a lényeg, hogy Zalában legyen rádió. Zsoldos Ferenc: Nem kis probléma a stúdió helyének kijelölése. A volt szakmunkásképző intézet fiúkollégiumának legfelsőbb szintje ismereteim szerint még nincs elfoglalva, alkalmas-e a stúdiórendszer kiépítésére? Tütt5 István: Nem alkalmas a hely. Molnár László: Tudomásom szerint több olyan hely is van, ami szóba jöhet, de a műszaki kollégák fogják ezt eldönteni. Egy olyan tér mindenképpen kell, ahol a stúdiót be lehet rendezni. Ami a későbbiek során egyfajta kívánalom lenne, és ami miatt átgondoltan kell ezt a döntést meghozni, az az, hogy viszonylag rövid időn belül a napi 10-12 órás programot egy rádióban produkálni kell. Ez az adásmennyiség már nem a 120-130 m2-en fog elférni, hiszen akkor legalább egy plusz stúdió és emberek elhelyezéséről is szó van. Tudomásom szerint több lehetőség van, de nem merek állástfoglalni a műszaki kollégák nélkül. TüttS István: Több helyet tudunk ajánlani. Marton István: Támogatom az elképzelést, mert ez a regionális tevékenységünk kiszélesítését is jelenti. Nem venném jó néven, ha a Magyar Rádió Körzeti és Nemzeti Stúdiójának önálló Zalai Szerkesztősége Újudvarról adna műsort zalaegerszegi székhellyel. Mivel ebben a térségben ez az egy technikai lehetőség van, nem nagyon működhet máshonnan mint Újudvarról. Ez olyan lehetőség, ami, lehet, hogy 10-20 év múlva sem tér vissza. Meg kell vizsgálni jövő keddig, hogy az anyagi erőforrásainkból mit tudunk mozgósítani, és melyik legyen az a hely, ahová a stúdiót el tudjuk helyezni. Magyar József: Meg kell nézni, hogy a megjelölt kb. 10-12 mFt-ot honnan lehetne előteremteni, van-e alapítványi lehetőség, és milyen pénzügyi eszközöket lehetne bevonni. Az üzemeltetéssel kapcsolatosan a helyzet menetközben alakulhat, hiszen reklámbevételekből és egyéb más lehetőségből lehet pénzt 5 előteremteni. Estleg pályázati pénzt is be tudunk vonni valamilyen épület rekonstrukciójára, amely pénzösszegből egyben egy stúdiót is ki lehetne alakítani. Végig kellene nézni azokat az épületeket, amelyek jelenleg üresek. Javaslom, a témát napoljuk el következő közgyűlésünkre, és kapjunk egy tájékoztatást arról, hogy hogyan lehetne megvalósítani ezt a beruházást a 1998. évi költségvetésből. Tütt5 István: Nem szükséges elnapolni, csak elvi állásfoglalásra van szükségünk. Béres Márton: Egyetértek a stúdió megvalósításával, hiszen számottevő előnnyel járhatna. Utalni szeretnék arra, hogy nemcsak előnyökről, hanem károkról van szó. Felhívom a figyelmet arra, hogy egyszeri alkalomról van szó, amelyet nem szabad elengednünk, és nem a financiális megokolások játszák az elsődleges szerepet. További partnereket lehetne találni akik belátva az együttműködés előnyeit készek lennének erejükhöz mérten valamilyen módon hozzájárulni ahhoz, hogy a 252 településnek javuljon a helyzete. Javaslom, hogy a szándéknyilatkozatot még ma fogalmazzuk meg, mert erre az anyag előkészítettsége alapot ad. Elfogadom polgármester javaslatát, hogy a 25-i közgyűlésen meghozhatjuk azon döntést, amihez mások is - Megyei Közgyűlés - társulhatnak. Hagyjuk meg a bizottsági vitára azokat a részleteket, amelyek a helyiség kijelöléssel és egyéb technikákkal foglalkoznak. Kelemen Z. Pál: A tájékoztató vagy a rádió neve, hogy Ablak Zalára? Javaslom, hogy a néven gondolkodjunk el, mert a név kissé furcsa. Támogatom a lehetőséget. Tarnóczky Attila: A lehetőség egyszeri vissza nem térő lehetőség. Tüttő István: Aki egyetért azzal a javaslattal, hogy a rádió létesítésével kapcsolatos szándékunkat kifejezzük és a legközelebbi közgyűlésen hozzunk döntést a helyiségigénnyel kapcsolatban is, és a bizottságok előzőleg megtárgyalják meg azt, kérem szavazzon. A közgyűlés 16 szavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 366/1997. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése kinyilvánítja azon szándékát, hogy nagykanizsai székhellyel egy délnyugat-magyarországi térségi közszolgálati rádió működése valósuljon meg. Az előkészületekről a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság, a Pénzügyi Bizottság és az Oktatási, Kulturális és Sportbizottság ülését követően az 1997. november 25-i ülésén dönt. Határidő: 19 97. november 24. Felelős : Tüttő István polgármester 6 Molnár László; Köszönöm a közgyűlés támogatását. Egész biztosan nem Ablak Zalára lesz a rádió neve. Tütto István: A témát meg kell tárgyalni a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottságnak, a Pénzügyi Bizottságnak, valamint az Oktatási, Kulturális és Sportbizottságnak. Dr. Horváth György: Javaslom, legyen összevont bizottsági ülés. Tüttő István: polgármester más tárgy vagy hozzászólás nem lévén az ülést 21.50 órakor bezárta. (Az ülésről hangfelvétel készült.) |
